Carmen fogyás stockton kb, dr. Lukács Manuéla - Lukács István : Az élet kialakulásának kutatása a Naprendszerben

Európa túlnyomó részét embertani szempontból kevert alkatú népek lakják; pl.

dr. Lukács Manuéla - Lukács István : Az élet kialakulásának kutatása a Naprendszerben

A különböző vércsoportok gyakoriságának vizsgálata ugyancsak azt erősíti meg, hogy kontinensünk valamennyi része a tör­ ténelem során többször ismétlődő, nagyfokú keveredés színtere volt. Az embertani csoportok térbeli elhelyezkedése látszólag nem mutat sok kapcso­ latot Európa nyelvterületeivel, azaz a nyelvileg homogén népcsoportok - eltekint­ ve Skandinávia egyes térségeitől - antropológiailag többszörösen kevertek.

Mind­ amellett szakmai körökben egyre erősödik az a feltevés, hogy az emberiség leszár­ mazási, illetve nyelvfejlődési pályái egymással párhuzamosan haladtak. Európa vallási térképén lényegében három nagy felekezet, illetve felekezeti család osztozik. Az Észak-írországtól Hollandián, Németországon és Svájcon át Erdélyig hú­ zódó széles zónában mozaikszerűen keverednek a katolikus, illetve vrotestáns vallású térségek, míg ettől a tengelytől délre egyértelműen az előbbiek, északra pedig az utóbbiak uralkodnak.

A Dalmácia déli szegletétől a balti államok és Finnország ke­ leti határáig enyhén ívelő félkör az ortodox. Az iszlám emellett - a fokozódó bevándorlásból eredően - a fejlett európai országok nagyvárosaiban is egyre inkább teret hódít magának, ami esetenként társa­ dalmi konfliktusokhoz vezet.

Az összlakosságon belül egyre számottevőbb á felekezeten kívüliek aránya kb.

Családi Titkok - Vékony vágyak

A vallási alapon húzódó határok - némi egyszerűsítéssel - a kontinenst megosztó társa­ dalmi-gazdasági fejlettség különbségeit is visszatükrözik. Ahogy azt Max Weber elemezte munkáiban, a római katolikus - és még nagyobb mértékben a görögkeleti -- egyház kevés­ bé tudott megbirkózni a valláserkölcs és az egyre nagyobb teret hódító általános, polgári erkölcs kettősségével. A gazdagodás a vallásosság hanyatlását vonta maga után, és a katoli­ kus egyház tradicionális vallási elvei fékezték a polgárság vagyonosodását.

A protestantiz­ mus elsősorban a kálvinizmus az etikai kettősséget úgy oldotta fel, hogy az embertől az Isten által rábízott vagyon szorgalmas munkával történő gyarapítását várta el, az erkölcsöt az üzleti erkölccsel azonosította, miközben a vagyonosodással járó veszélyeket a világi pu­ kate garraway fogyás megkövetelésével szorította vissza, s eleképpen a kapitalizálódó polgárság me­ legágyává vált.

Az egyéni szabadságot és a fogyasztást többre értékelő, a korábbi szegény­ ségből a szorgalmat és ötletességet magukkal hozó individualista felfogású közép-európai társadalmak előtt viszont épp az utóbbi évtizedekben, a fordista carmen fogyás stockton kb visszaszo­ rulásával nyílt út a gyorsabb felemelkedéshez Carmen fogyás stockton kb S.

A vallási tényezőle azonban legfeljebb kezdő lökést adhattak; a fej­ lődés meghatározó emelője, közvetítője sokkal inkább a technológia volt, amely­ nek találékony, innovatív alkalmazása révén újabban épp a fejlődésben eleinte visszamaradt régiók pl. Dél-Németország, Északkelet-Olaszország törtek előre.

Uploaded by

Európában jelenleg - a Kaukázus-vidéket nem számítva - mintegy 70 különböző nyelvet beszélnek, ezek többsége azonban - a használók száma alapján kb. Az indoeurópai népek a Kr. A szláv nyelv- csoporthoz állnak legközelebb a balti nyelvek lett, litván is.

Az erősen eltérő dialektusokat beszélő, a nyelvi beolvadás különböző szakaszaiban lévő cigány roma népesség számára vonatkozó becslések millió között mozognak. Az altaji nyelvcsaládot a Volga vidékén élő tatárok, baskírok, csuvasok és a kon­ tinens délkeleti részén a törökök képviselik.

Az Ibériai-félsziget északi részén élő baszkok nyelvi hovatartozása mindmáig carmen fogyás stockton kb. A kulturális és nyelvi sokszínűség Európa aprólékosan tagolt domborzatával, az élette­ rek mozaikszerű tarkaságával függ össze. Az azonos nyelvet beszélő, vándorló népek egy- egy többé-kevésbé elszigetelt táj keretei között letelepedve elvesztették kapcsolatukat távo­ labbra szakadt rokonaikkal, és ezután nyelvi fejlődésük önálló úton haladt tovább; ennek első szakaszában még csak kölcsönösen érthető nyelvjárások dialektusok alakultak ki.

A nyelvjárások és a külön nyelvek között nehéz határvonalat húzni; sokszor az adott nyelv használóinak véleménye bizonyul döntőnek.

A dán, a svéd és a norvég nyelvközösségek be­ széde még kölcsönösen érthető, ám önálló nemzettudatuk és államiságuk folytán mégsem minősíthetők valamiféle skandináv nyelv egyszerű dialektusának. Hasonló okból tekintjük külön nyelvnek a szerbet és a horvátot, jóllehet szinte csak írásmódjukban térnek el egy­ mástól.

Welcome to Scribd!

A hivatalos állami nyelv növekvő hatósugara, egységes szabályzata és carmen fogyás stockton kb köte­ lezővé tett használata a nyelvjárások sorvadásához, visszaszorulásához, gyakran teljes eltű­ 10 néséhez vezet. Ugyanebbe az irányba hat a hagyományos falusi életforma bomlása, a gyors urbanizációs folyamat is. Európa tájainak változatosságát és lakóinak etnikai megoszlását figyelembe vé­ ve nem meglepő, hogy a földrész viszonylag kisméretű államokra tagolódik.

A nemzetállam kontinensünkre oly jellemző eszméje az újkori polgárosodó-iparosodó társadalom szülötte; a modern termelési eljárások és a szakszerű közigazgatás megszervezése ugyanis a nyelvi kultúra és a szokásrend minél nagyobb fokú egységét igényelte Glatz F. A nemzetállamok mintaképéül Franciaország, majd a XIX.

Az etnikailag kevert területeken azon­ ban - ahol a nemzet4 és az állam nem estek egybe - e modell átvétele a kisebbsé­ gi jogok csorbítását, az erőltetett asszimilációt,5 sőt néhol az erőszakos etnikai tisz­ togatást is magával hozta. Bár Európa keleti felében a homogén nemzetállamok kialakításának jelszava még mindig mozgósító erővel bír, valójában ezen a szerve­ zési formán már túllépett az idő: az integrációs folyamat felülről, az egcg fogyás, kul­ turális vagy gazdasági érdekek talaján kibontakozó regionalizmus alulról kezdi fel­ morzsolni a nemzetállam hatalmi rendszerét.

Az állam és a közvetlenül alatta lévő közigazgatási szint viszonya szerint az eu­ rópai országok négy típusba sorolhatók Pap N. Olaszország vagy Spanyolország - esetében a kö­ zépszint önkormányzatának jogosítványai szűkebbek, a központ irányító és pénzügyi elosztó funkciója erősebben érvényesül.

Franciaországban, Portugáliában - a helyi ön­ kormányzatok és a központi hatóságok közé fokozatosan bővülő szerepkörű regionális közigazgatási szint ékelődik; itt tehát az előbbi típushoz közelítő át­ meneti formáról van szó.

Görögország, Dánia, Finnország, Hol­ landia, Írország középszintű igazgatási egységei szoros központi irányítás alatt állnak, ami működésük törvényi kereteit és a pénzügyi források elosztá­ sát is meghatározza. Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa országai általában az utóbbi, centralizált típusba tartoznak, amelynek feloldását a nemzetállami eszméhez való ragaszko­ dás és az etnikai kisebbségek elszakadási törekvéseitől szeparatizmusától való fé­ lelem nehezíti.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás és a demokratikusabb álla­ mi berendezkedés előmozdíthatja az önkormányzati hatáskörök bővítését a köz­ ponti hatalom rovására. Kérdés, elegendő lesz-e ez a térség valódi integrációjához és kisebbségi problémáinak rendezéséhez.

Ha a kontinenst felszabdaló politikai határoktól eltekintünk, és Európa népessé­ gét a maga egészében vizsgáljuk, akkor azt látjuk: földrészünk a XXI. Ez az arány feleakkora sincs, mint volt a XX.